tenger-cseppek

Pünkösd vasárnapján beültünk Boldival a templomba. Kissé elkéstem, ezért Gergő már felment Fülivel a gyerekistentiszteletre. Egy új lehetőség, hogy én is hallgassam a prédikációt. Pünkösd nagy ünnep a református gyülekezetek életében, mert ilyenkor tesznek fogadalmat a konfirmandusok, ilyenkor erősítik meg azt az elköteleződést, amit a keresztelő alkalmával szüleik tettek. Hogy aztán ez kinek mit jelent, az elég széles spektrumon mozog. Van, akinek ez valóban a hit, és mellékesen a gyülekezet iránti elköteleződés alkalma, van, akinek csak egy jajmitiskeresekitt-típusú, csak a szülők számára megjátszott alkalom. És közte a fokozatok. Mindenesetre a gyülekezetek mindenütt igyekeznek kellő méltóságot kölcsönözni az alkalomnak. A csepeli templom is szépen kicsinosíttatott a nagy napra. Még az időjárás is kegyes volt: az aranyat érő májusi esőt egy napra verőfényes, szinte forró napsütés váltotta fel. A levegő szép volt, meleg és tiszta. Ennek örömére a templomot karban tartó atyafi regge...

Szörnyű rémálmai vannak néha Boldinak. Némelyik egészen nyomasztó.  - Képzeld, anya azt álmodtam, hogy az ember szívét egy kicsi időre ki lehet vennia testéből , de persze csak pár percre, és meg lehet fogni. Utána vissza kell rakni. Én is kivettem egy kicsit. Emlékszem rá, milyen érzés volt kézbe venni. Meleg volt és nagyon síkos.  És tudod, mi volt a legszörnyűbb? Nem tudom, hogy hogyan történt, egyszer csak kicsúszott a kezemből és leesett a földre. Úgy megijedtem! Felébredtem, és átgondoltam, hogy milyen szerencse, hogy ez igaziból nem történhet meg, mert a szívünk nélkül nem tudunk létezni. Ettől kicsit megnyugodtam. Más álma érthetőbb. - Képzeld, anya - meséli -, azt álmodtam, hogy olyan furcsa bőrbetegségem volt, hogy mindenfelé gombostűk nőttek ki az ujjaimból. Az volt a legrosszabb benne, nem lehetett kiszedni, mert újra nőttek. De te olyan kedves voltál, hogy bekented valami krémmel, és akkor ki lehetett szedni őket anélkül, hogy visszanőttek volna. Majd átölelt...

Beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy van-e lelkük az állatoknak. - Azt hiszem, van, csak kisebb, mint az embereké - így Boldi. - Szerintem meg nincs - mondja emelt hangon Erzsi. Egy vegán ismerősömtől úgy tájékozódtam, hogy a pápa nemrég kinyilatkoztatta, hogy van lelkük az állatoknak, és üdvözülhetnek is. Ezt a tudományomat megosztottam a gyerekekkel. Mire Erzsi: - Na jó, de ki az a pápa?  Az is csak egy ember!  Honnan vesz ilyeneket? Meg aztán ki hisz neki? Mosolyogtató volt ez a protestáns öntudat. Ám Boldi igazságérzete nem bírta védtelenül hagyni a katolikus egyház földi vezetőjét. - Tudod te, hogy ki a pápa? Mostanában nagyon normális emberek lesznek pápák. Sőt! Különlegesen okos és jó ez a mostani is. Azt hiszed, bárki elmehet pápának? Például én sem mehetnék el, pedig dicséretes ötös vagyok hittanból!

Karácsonyra Fülöp kapott anyuéktól egy "igazi" lézerkardot. A piacon nyilván ez a legtutibb: a hangja is tökéletes, érintésre változik, a fénye is szuper vörös (szakértők szerint nem jedi-kard, hanem... hanem... már elfelejtettem) és a "pengéje" ugyanúgy behúzható, mint az igazié, mármint ami a filmben van. Hatalmas öröm volt számára, gyakorlatilag ez volt a főajándék az idén. Családunk legharciasabb férfiújához méltó. Naponta több órát harcolt vele. Tegnap este Gergő rendrakás közben mondja Fülinek: - Feltesszük ezt a fegyvert is! - De ez nem fegyver! - mondja csodálkozva Fülöp. - De hiszen lézerkard! Az is fegyver! - próbálkozik legszelídebb hangján Gergő. - Igen, de ez nem aktivális , hanem maxtivális !

"Anya, ma olyan jót álmodtam! Álmomban felvettek az Eötvösbe. Nagyon örültem neki. És emlékszem, sírtam is, az örömtől. Tudod, mi lenne jó, anya? Ha benne maradhatnék az álmomban. Állítólag az álom csak pár másodpercig tart, de aki álmodik, az óráknak érzi. Nagyon jó lenne, ha választhatnék, hogy az álmomban maradok, vagy kijövök. Inkább az álmomban maradnék, de tudod, miért? Mert ott mindig az történik, amit én szeretnék. Kivéve persze a rémálmokat. Ott olyan, mintha egy mágnes húzna, nem számít, hogy mit akarok. Képzeld, a felvételin nagyon jó volt, jó fejek voltak a gyerekek is. Az egyik olyan volt, mint a Márk, csak sokkal magabiztosabb. De a többiek is nagyon szimpatikusak voltak. Érdekes, olyan volt az egész, mint egy Harry Potter-film. Ha megírnám, akkor hogyan bizonyítanám be, hogy ez nem koppintás? Tudod mit, majd megváltoztatom a neveket, ha megírom! Jó lenne, ha meg tudnám csinálni, hogy az álmomban éljek. Örökre ott szeretnék maradni. Hú, de jó lenne, ha min...

Kis szösszenet, még emlékszünk rá, maradjon meg - típusú. Református istentisztelet. Virágvasárnap. A gyülekezet fennállva énekli a régi éneket: "A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!" Elnyújtott hangon, kissé unottan szól az ének, talán valaki arra is figyel, miről szól. Egy biztos: Fülöp még nem sokszor hallotta, így számára új az egész. Ki tudja, mi játszódik a csöpp fejecskében. A nagy Király jön? Hirtelen felpattan, egyenesen, szinte túlfeszítve megáll a széke előtt, és ebben a feszes vigyázzban állja végig az egész éneket.  Hát persze, az ízig-vérig katona megadja a királynak kijáró tiszteletet. Julika a szószéken meg alig bírta nevetés nélkül. Ő ahhoz van szokva, hogy Füli vagy ide-oda vergődik a széken, vagy hangosan énekel. Viszont, mivel az énekek többsége ismeretlen számára, ezért a szöveg általában annyi: dádá-dádá-dá, vagy ennek valamelyik változata. És csak maximális hangerővel érvényes. Tehát mindenki tisztán hallhatja... De most! A nagy Király jön, ...

Úgy terveztük, egy-másfél óra tanulás után kimozdulunk, családostul. Nem főzünk, nem takarítunk, hanem programozunk. Mármint családilag, nem számítógépileg. Mosonmagyaróvárt, a Futura kiállítást céloztuk meg. Ez is egy interaktív kiállítás, amely a természet, a természettudományok csodálatos világát hivatott megmutatni testközelből. A négy szinten a négy őselem oldaláról megközelítve. Mivel egy régi magtárból hozták létre, hatalmasak a benti terek, mindennek van elegendő helye. Boldi még kissé gyenge a betegeskedés után (és hát az elmúlt napok felhőszakadásai után tocsogósra ázott a természet lágy öle), így erdei kirándulás szóba sem jöhetett családi programként, de ez éppen jó volt. Volt hely, tér a mozgáshoz, volt elég sok érdekes feladat, előadás, játék - minden, ami ahhoz kell, hogy a gyerekek is kellemesen elfáradjanak estére. El is fáradtak. Ahogy a szakadó esőben hazafelé autóztunk, Füli még el is aludt. Boldi a Szózatot biflázta sötétedésig, meg felmondta a Himnuszt és a Hus...