"Anya, ma olyan jót álmodtam!
Álmomban felvettek az Eötvösbe. Nagyon örültem neki. És emlékszem, sírtam is, az örömtől.
Tudod, mi lenne jó, anya? Ha benne maradhatnék az álmomban. Állítólag az álom csak pár másodpercig tart, de aki álmodik, az óráknak érzi.
Nagyon jó lenne, ha választhatnék, hogy az álmomban maradok, vagy kijövök. Inkább az álmomban maradnék, de tudod, miért? Mert ott mindig az történik, amit én szeretnék. Kivéve persze a rémálmokat. Ott olyan, mintha egy mágnes húzna, nem számít, hogy mit akarok.
Képzeld, a felvételin nagyon jó volt, jó fejek voltak a gyerekek is. Az egyik olyan volt, mint a Márk, csak sokkal magabiztosabb. De a többiek is nagyon szimpatikusak voltak. Érdekes, olyan volt az egész, mint egy Harry Potter-film. Ha megírnám, akkor hogyan bizonyítanám be, hogy ez nem koppintás?
Tudod mit, majd megváltoztatom a neveket, ha megírom!
Jó lenne, ha meg tudnám csinálni, hogy az álmomban éljek. Örökre ott szeretnék maradni.
Hú, de jó lenne, ha minden részletre emlékeznék később! Valahogyan rögzíteni kéne! Anya, nincs egy olyan módszer, hogy megmaradjanak az álmaim? Jó, tudom, le lehet írni, csak az a baj, hogy szétszakadoznak az emlékeim idővel, csak foszlányok maradnak.
Mekkora számítógép kéne, hogy beprogramozzak minden részletet, minden karaktert, ami az álmaimban van?
Az lenne az igazi, ha lenne egy olyan gép, ami képes lenne az agyhullámaimból előállítani azt a képet, ami a fejemben van és filmként le tudná vetíteni.
Igen, én is hallottam, de én még sosem álmodtam fekete-fehéren. Nagyon élénken emlékszem, hogy mindig színeset álmodtam. Emlékszem, hogy a mai álmomban is szőke volt az egyik fiú. Képzeld, abban is hasonlított a történet a Harry Potterre, hogy mindenkinek volt valami különleges tulajdonsága. Nekem több is volt. És volt egy másik saját nevem is, de sajnos már nem emlékszem rá. Csak arra, hogy volt benne S, N meg I is. De basszus! teljesen kiment a fejemből! Valami tulajdonság, nem emlékszem már rá. Valami különleges képesség. Persze, mindenkinek volt különleges képessége, de természetesen nekem volt a legtöbb.
Hú, ha ezt tényleg megírnám, akkor egyes szám első személyben írnám az egészet.
ANYA! Most jöttem rá valamire!
Az álom tulajdonképpen egy MÁSIK VALÓSÁG! Ugyanígy van, mint ez, csak éppen az én fejemben. De az is igazi!
Ezek szerint több valóság van, és ezekbe mi át tudunk járni. Legalább az álmaink közben. De az ugyanolyan világ, mint ez, mert ugyanúgy velem történnek a dolgok.
Ugyanúgy átélem őket."
Álmomban felvettek az Eötvösbe. Nagyon örültem neki. És emlékszem, sírtam is, az örömtől.
Tudod, mi lenne jó, anya? Ha benne maradhatnék az álmomban. Állítólag az álom csak pár másodpercig tart, de aki álmodik, az óráknak érzi.
Nagyon jó lenne, ha választhatnék, hogy az álmomban maradok, vagy kijövök. Inkább az álmomban maradnék, de tudod, miért? Mert ott mindig az történik, amit én szeretnék. Kivéve persze a rémálmokat. Ott olyan, mintha egy mágnes húzna, nem számít, hogy mit akarok.
Képzeld, a felvételin nagyon jó volt, jó fejek voltak a gyerekek is. Az egyik olyan volt, mint a Márk, csak sokkal magabiztosabb. De a többiek is nagyon szimpatikusak voltak. Érdekes, olyan volt az egész, mint egy Harry Potter-film. Ha megírnám, akkor hogyan bizonyítanám be, hogy ez nem koppintás?
Tudod mit, majd megváltoztatom a neveket, ha megírom!
Jó lenne, ha meg tudnám csinálni, hogy az álmomban éljek. Örökre ott szeretnék maradni.
Hú, de jó lenne, ha minden részletre emlékeznék később! Valahogyan rögzíteni kéne! Anya, nincs egy olyan módszer, hogy megmaradjanak az álmaim? Jó, tudom, le lehet írni, csak az a baj, hogy szétszakadoznak az emlékeim idővel, csak foszlányok maradnak.
Mekkora számítógép kéne, hogy beprogramozzak minden részletet, minden karaktert, ami az álmaimban van?
Az lenne az igazi, ha lenne egy olyan gép, ami képes lenne az agyhullámaimból előállítani azt a képet, ami a fejemben van és filmként le tudná vetíteni.
Igen, én is hallottam, de én még sosem álmodtam fekete-fehéren. Nagyon élénken emlékszem, hogy mindig színeset álmodtam. Emlékszem, hogy a mai álmomban is szőke volt az egyik fiú. Képzeld, abban is hasonlított a történet a Harry Potterre, hogy mindenkinek volt valami különleges tulajdonsága. Nekem több is volt. És volt egy másik saját nevem is, de sajnos már nem emlékszem rá. Csak arra, hogy volt benne S, N meg I is. De basszus! teljesen kiment a fejemből! Valami tulajdonság, nem emlékszem már rá. Valami különleges képesség. Persze, mindenkinek volt különleges képessége, de természetesen nekem volt a legtöbb.
Hú, ha ezt tényleg megírnám, akkor egyes szám első személyben írnám az egészet.
ANYA! Most jöttem rá valamire!
Az álom tulajdonképpen egy MÁSIK VALÓSÁG! Ugyanígy van, mint ez, csak éppen az én fejemben. De az is igazi!
Ezek szerint több valóság van, és ezekbe mi át tudunk járni. Legalább az álmaink közben. De az ugyanolyan világ, mint ez, mert ugyanúgy velem történnek a dolgok.
Ugyanúgy átélem őket."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése