tenger-cseppek

Fülöp nagyon szereti a harcosokat. Főleg a szép ruhájuk imponál neki. Sokszor kel reggel ezekkel a szavakkal: - Anya, ugye a harcosoknak szép ruhája van? Minden alkalommal biztosítom afelől, hogy bizonyára igen, bár én nem rajongok sem a harcért, sem a harcosokért. (Persze, az igazi, durrogós puskától halálra rémül, és menekül minél messzebb. Nyáron Gyulán nyaraltunk, pont akkor, amikor a várjátékok mentek, és bizony a harc kezdetekor azonnal ott kellett hagynunk a terepet. Gyáván megfutamodtunk. Míg a történelmi, kvázi ismeretterjesztő csata véget nem ért, a lehető legtávolabbi ponton ültünk, és mindkét kezemmel a fülét kellett a lehető leghermetikusabban lezárni. A szíve meg úgy vert, mint egy kis riadt madárkáé.) Szóval, minden olyan könyvet szívesen nézeget, amiben több információhoz jut a harcosokról. De a legszívesebben egy kicsike Schleich-katalógust nézeget. Vagy többet. Mert minden évben kicsit más harcosok vannak a katalógusban, ezért aztán több évre visszamenő katalógus...

Van egy ügyes kis ceruzahegyezőnk. Az a fajta kicsi gépecske, aminek a felső részén van egy fiók-szerűen kihúzható, középen lyukas része. Ebbe a lyukba kerül a ceruza, ott egy kis fémfogacska jó erősen megfogja, és már lehet is tekerni a másik oldalon kiálló kis karocskával. Ha nagyon könnyen tekeredik, azt jelenti: a ceruza elég hegyes. Jó kis készülék, a ceruza hegyét szinte sose töri ki, és nagyon gyorsan, szépen, tisztán lehet vele dolgozni, hiszen a forgácsot külön gyűjti egy alsó fiókocskába. Tud még valamit, ami nagyon hasznos: ki lehet akasztani, amíg a ceruzát bele nem teszi az ember. Így elegendő egy kéz ehhez a munkához. Megfogom, kihúzom teljesen, és akkor kiakad. Majd ugyanazzal a kezemmel teszem bele a kiakasztott részbe a ceruzát, és elkezdem tekerni. Ettől a tekeréstől oldódik ki a kiakasztó-funkció, és a hegyező rugója elkezdi visszahúzni a felső, hegyező-fiókot. Remélem, érthető? Egyik reggel, ovi előtt Füli ezt a gépecskét tanulmányozta. Persze, ismeri, ezerszer h...

Egyik reggel iskolába menet szóba került az is, hogy az idei, eddig szokatlanul meleg télen semmi említésre méltó hó nem esett. Erzsi felhozta, hogy jó lenne, ha esetleg imádkoznánk érte. (Hátha a magasabb kapcsolatok számítanak ilyen esetben. Ki tudja?) Boldi rögtön ki is találta a maga hócsalogató, morze-rövidségű imáját: - Ess, hó, ess! (Nekem kellett egy kis idő, amíg leesett... Na persze, nem a hó...)

Fülöp nagyon vonzódik a harcias-férfias dolgokhoz. Pisztolyok, puskák, kardok - ez az élet legérdekesebb szelete számára. Persze, a kis lelke érzékeny ám, ha igazi puskák dördülnek, pánikba esve menekül. Még a petárdák durrogása is félelemmel tölti el. De azért a játékban nagy harcos, mindenkinél nagyobb és főleg: erősebb. Ma megtudtam, hogy hogyan gondolkodik a harci sérülésekről: - Képzeld, anya, a puskákba beletöltik a vért is! - Igazán? - Igen, és a puskával így felszívják. És amikor lőnek, akkor azért van olyan nagy füst, mert a vér keveredik a levegővel.

- Anya, mi mind olyanok vagyunk, mint a tészták. - Hogy érted ezt, Erzsikém? - Hát úgy, hogy mi vagyunk a tészták, amiket formálni lehet. És Isten tesz hozzánk mindenfélét. - Úgy érted, például kedvességet? - Igen, meg ilyeneket. És akkor olyanok leszünk, mint a sütemények. Mindenki egy kicsit más. Mint a sütiknél. Például van, aki nagyon jó sportoló, más pedig ügyesen tud rajzolni, vagy szépen tud beszélni, vagy jó a ritmusérzéke.

Bár nem túl biztató a neve, a baj-doboz egy nagyszerű találmány. Erzsi találta fel számunkra. Egy egyszerű teásdoboz, megfelelően bevonva szép csomagolópapírral tökéletesen megfelelő. A baj-doboz legjobb szolgálatot este tesz az embernek. Erzsi Fülöpnek is adott egyet, hogy legyen neki is. Így ugyanis lényegesen könnyebb elaludni. Egyszerű: minden bajt, szomorúságot ebbe  dobozba kell beletenni, és akkor megkönnyebbül az ember lelke. Nem kell félni, aggódni, szomorkodni: segít a baj-doboz! És akár hiszed, akár nem: működik! Igaz, Fülöpnek egy idő után olyan sok panasza gyűlt a dobozkába, hogy nem fért bele mind. De megoldottuk: az ablakon kiborítottuk a feleslegessé vált bánatokat, így az újak ismét elfértek! Fülöpnek is segít azóta az elalvásban.ez az okos kis készülék! Egy szó mint száz: Erzsi is feltaláló lett!

Végülis nem volt túl meglepő, hogy estére besokallt egy kicsit, mert már nem tudott odafigyelni. Amikor Gergő este megjött a koncert után, meg is kérdezte, hogy hogy történhetett az egész. De nem pontosan emlékezett rá. Mert hiszen itt voltak Novákék is, meg Zsuzsi a kicsi Dominikkal. Dorka is volt, mert elhoztuk magunkkal. Előtte ugyanis Geri öcsémet kikísértük a repülőhöz, mielőtt elszáll a nagy messziségbe. Reptérről jövet még szerettünk volna bekukkantani a repülő-múzeumba, de az sajnos zárva volt. Így inkább hazajöttünk. A vacsihoz készülődtünk, mikor megjöttek Nóráék, az egész csapattal: Csilla, Bence, Tamás, Csabi. Együtt vacsiztunk, mert jólesett a társaság. Az egyszerűség kedvéért csak tálcára tettünk mindent, és ki-ki kézből ehette, amit megkívánt. Finom görögdinnye is volt, első az idén. Zsuzsit nem akartuk úgy visszaengedni a világ hűvösebb felére, hogy az idén még meg sem kóstolja ezt a csemegét. Meg főztem friss borsmentateát, citromfűteát a kiskertből. Olyan más íze van,...