Igazi Karácsony akkor van, amikor Gyermek születik. Akit leküld az Ég.
Nekem megadatott ez egyszer. Nem volt karácsonyfa, sem csomagok alatta, ünnepi lakomám a szülészeti osztályon egy tál tejbegríz volt. Mégis, a legigazabb karácsony volt.
Nem sírt fel, mert később sem volt sírós. Azért csak elvették és üvegdobozba zárták, meleg, oxigéndús levegőbe.
Először lettem anya aznap.
Nem tudtam, nem tudhattam még, amit most már tudok, de érezni akkor is erősen éreztem. Jobb lett volna, ha nálam hagyják - a többinél így történt.
Az Ószövetség szerint az első gyereknek dupla örökség jár. Most már értem, érteni vélem, miért: rajtuk kísérletezi, gyakorolja ki a szülőség mesterségét apja és anyja.
Sok hibát elkövettem, sokat mulasztottam. Ezekkel együtt a lelkemet is odatettem, az időmet, erőmet, tudásomat, minden gondolatomat, képeztem magamat, hogy azokat a sebeket, amiket én kaptam, ne adjam tovább. Hát csak részlegesen sikerült. Bele kell törődjek: tökéletlenségeimet semmi módon nem tudom megszüntetni.
Szerencsére született más is, a Karácsonyi Gyermek, Akit mennyei atyja azért küldött, hogy békét hozzon a világnak és folyamatos megbocsátást. Azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék. A megbocsátás képessége és elfogadása.
Bocsáss meg, drága Boldi, a sok ügyetlenkedésért! Fogadd szerető és hálás szívvel a kincseket - amire futotta. Forgasd haszonnal, kamatoztasd bőségesen!
A jó Isten éltessen békességben, szeretetben és örömben, a vele való szoros kapcsolatban az emberi kor végső határáig!
Adja meg, hogy tudj gyönyörködni majd a saját kis családodban, feleségedben, gyermekeidben, unokáidban! Bontakoztasd ki a benned rejlő kincseket!
Áldjon meg és őrizzen meg téged az Úr! Ragyogtassa rád szent arcát, könyörüljön rajtad, és adjon néked békességet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése