Ugrás a fő tartalomra

Hba1c: 8,9

Szerencsére a legtöbb embernek ez kínaiul van.
Tulajdonképpen ez egy olyan érték, amit a cukorbetegek véréből mérnek. Egy kis hemoglobin-féleség, aminek az értéke attól függ, hogy az elmúlt kb. három hónapban milyen vércukorértékei voltak az embernek. A cukorbetegeknél 6,5 lenne az ideális, ennél kicsivel magasabb is elmegy, de azért 7 fölött elég csúnya. Azt jelenti, hogy sokat van tíz fölött az ember cukra. Márpedig a nyolc lenne a maximálisan elfogadható.
Ebből tehát világos, hogy a címben szereplő érték elfogadhatatlanul magas.
Márpedig ez lett Boldi legutóbbi értéke. Nyomasztó.
Nyomasztó, hogy ezt az állandó, folyamatos döntéskényszert nem tudom-tudjuk mindig jól kezelni. Nyomasztó, hogy a gondosan kisakkozott szénhidrát-inzulin arány nem mindig működik jól. Sőt...! Nyomasztó, hogy nem tudom kiszámolni, melyik faktor fog most erősebben hatni: a mozgás, a jókedv, a hasmenés, a melegfront - amelyek lefelé viszik a cukrát, vagy a stressz, az izgalom, a láz, a hidegfront - ami pedig fölfelé. Nem is beszélve a növekedési hormonról, amely szintén ellene hat az inzulinnak.
Nyomasztó, hogy nem tudom, hogy miért csodálatosak az értékek egyik nap, míg a másik nap ugyanazzal a sémával miért botrányosan rosszak.
Most a héten megkérdezte a doktornő, hogy esetleg vissza akarunk-e állni a penre, azaz, akarjuk-e inkább a pumpát letenni, vagy sem.
Szörnyű érzés: én tehetek mindenről. Akkor is, ha nem.
Igen, mulasztottam. Nem minden alkalommal mértem ki precízen a szénhidrátot. Igen, a nyári lazaságban ez is benne volt. De most már itt az iskolaidő, és mégis... Vagyis: mégsem jó.
Nehéz ezt átérezni annak, aki nincsen benne. Mert olyan ez, mint egy vizsga. Bármikor, bárhol számot kell tudni adni. És rövid mérlegelés után hibátlanul kell dönteni. Különben megbukok. De vagy folyamatosan csak erre készülök (és még az sem garancia igazán a sikerre), vagy pedig mással is foglalkozom, és akkor nem kenődöm el annyira, ha beugrik egy 25,4... No, ez nem igaz. Összeszorul a szívem. Felrémlik előttem az összes aljas szövődmény, és jeges páncél nehezedik a szívemre.

Megjegyzések

  1. Anyaka!

    Kiraly vagy. Nehez a batyu, de naon jol csinalod. az eddigi vizsgan mind atmentel.

    Pussz!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az útelágazáson álló fa

Egy halászfaluban élt egyszer egy szegény özvegyasszony egyetlen lányával, Hanakóval. Csak néhány éve költöztek a faluba. Amíg az asszony férje, egy gazdag kereskedő életben volt, a család jólétben és bőségben élt a városban. De nemhiába mondják, hogy terem baj, ha nem vetik is. Egy napon a kereskedő hirtelen megbetegedett, és nemsokára nagy temetést rendeztek neki. Az özvegy egyedül maradt a kislányával, és talán azért, mert nem értett a kereskedéshez, vagy azért, mert balszerencse üldözte őket, az üzlet napról napra rosszabbul ment, a vevők fogytak, az adósságok nőttek. Az özvegy végül nem tehetett egyebet: eladott mindent, amije maradt, kifizette adósságait és elköltözött a városból. A faluban szerényen éltek, és a kis Hanako, alighogy felcseperedett, tőle telhetően segített édesanyjának. Együttérző, jó szívvel áldotta meg a természet, vidám és kedves volt, mindenki, aki megismerte, tüstént megszerette. Özvegy édesanyjának sok örömet szerzett, és amikor az asszony látta, hogy kislán...

Simogatható

Tegnapelőtt este elalvás előtt Füli felsóhajtott: - Jaj, most olyan lánynak érzem magamat! - Ezt hogy érted? - kérdeztem tőle. - Hát a simogatás miatt. Merthogy aznap este is - szokás szerint - simogattam Fülit.Ezt a szertartást amúgy rendszeresen igényli, ha valamiért kimarad, könyörög, hogy jöjjek. - De kisfiam, hiszen te magad is szereted, ha simogatlak, nem? - De akkor is olyan lányos - hangzott a mélabús válasz. Elgondolkodtam. Tény, hogy Hamarok nem simogatnak. Bár ezt a tényt én nem tudom normálisnak tekinteni. De neki ez a férfi-norma... Ez a férfi norma??? Akkor nagyon rosszul van. Lázasan töröm a fejemet, mit tegyek, hogy számára is elfogadhatóvá tegyem azt, ami amúgy a világ legtermészetesebb dolga. Hogy az emberek megérintik egymást, és ez a szeretet általános, nem csak nők számára használható jele. - Tudod, Fülöp, a férfiak is szoktak simogatni, és ők is szeretik, ha simogatják őket. Sóhaj. Csendes nyöszörgés. Hát igen. Most mit is mondjak. Végül eszembe jut: ...

Jár a baba, jár

Ahogy a testvérei, Fülöp is megvárta a tizenharmadik hónapot, hogy elinduljon. No, még nem szalad, de az első önálló, saját elhatározásból elkövetett lépések ideje bizony elérkezett. 24-én este történt. A hűtőszekrény mellett állt. Ehhez tudni kell, hogy mostanában egyre többet járt két lábon. Észrevehetően kellemetlenül tudja érzi magát, hogy már mindenki tud két lábon járni, csak ő nem. Persze, eddig legszívesebben vezetgetve haladt. (Aki próbálta, tudja, hogy ez milyen derékgyilkos dolog - a felnőttnek. Mindkét apró kezével a felnőtt egy-egy ujjába kapaszkodik. Ehhez persze a felnőttnek kissé előre kell dőlni, mert nem lehet a kis karokat túl magasra tartani. Így, ilyen görbe pózban, derékben előrehajolva kell haladni, és persze aprózó léptekkel, enyhe terpeszben, nehogy a kis lábakra rá találjon lépni az ember.) Gergő volt a fő áldozat: már hetek óta naponta több órát sétálgattak. Nagyon vicces, mert Fülő ugyan még nem jár egyedül, de focizni már szeret! Minden labdaféleséget l...