tenger-cseppek

Kis szösszenet, még emlékszünk rá, maradjon meg - típusú. Református istentisztelet. Virágvasárnap. A gyülekezet fennállva énekli a régi éneket: "A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!" Elnyújtott hangon, kissé unottan szól az ének, talán valaki arra is figyel, miről szól. Egy biztos: Fülöp még nem sokszor hallotta, így számára új az egész. Ki tudja, mi játszódik a csöpp fejecskében. A nagy Király jön? Hirtelen felpattan, egyenesen, szinte túlfeszítve megáll a széke előtt, és ebben a feszes vigyázzban állja végig az egész éneket.  Hát persze, az ízig-vérig katona megadja a királynak kijáró tiszteletet. Julika a szószéken meg alig bírta nevetés nélkül. Ő ahhoz van szokva, hogy Füli vagy ide-oda vergődik a széken, vagy hangosan énekel. Viszont, mivel az énekek többsége ismeretlen számára, ezért a szöveg általában annyi: dádá-dádá-dá, vagy ennek valamelyik változata. És csak maximális hangerővel érvényes. Tehát mindenki tisztán hallhatja... De most! A nagy Király jön, ...

Úgy terveztük, egy-másfél óra tanulás után kimozdulunk, családostul. Nem főzünk, nem takarítunk, hanem programozunk. Mármint családilag, nem számítógépileg. Mosonmagyaróvárt, a Futura kiállítást céloztuk meg. Ez is egy interaktív kiállítás, amely a természet, a természettudományok csodálatos világát hivatott megmutatni testközelből. A négy szinten a négy őselem oldaláról megközelítve. Mivel egy régi magtárból hozták létre, hatalmasak a benti terek, mindennek van elegendő helye. Boldi még kissé gyenge a betegeskedés után (és hát az elmúlt napok felhőszakadásai után tocsogósra ázott a természet lágy öle), így erdei kirándulás szóba sem jöhetett családi programként, de ez éppen jó volt. Volt hely, tér a mozgáshoz, volt elég sok érdekes feladat, előadás, játék - minden, ami ahhoz kell, hogy a gyerekek is kellemesen elfáradjanak estére. El is fáradtak. Ahogy a szakadó esőben hazafelé autóztunk, Füli még el is aludt. Boldi a Szózatot biflázta sötétedésig, meg felmondta a Himnuszt és a Hus...