Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2010

Egy év telt el

Igen, egy év. Azóta Fülöpnek nyolc kis fogacska világít a szájában. Azóta már mindenfélét beszél - csak még mi nem értjük. Azóta még nem tanult ám meg önállóan járni, de lépeget, és kéri a kezünket: segítsetek, mert én is két lábon akarok járni, mint az EMBEREK! Ha pedig segítünk neki, jártatjuk, akkor nagyon boldog arccal irányít arra, amerre ő szeretné. Micsoda hatalom ez: a világ legnagyobb, legfontosabb embereit az irányítása alá vonni! (Végtére is az ő szempontjából azok vagyunk...) És ha történetesen labda kerül csepp lábai elé, akkor boldogan rugdosni kezdi. Mondta is Gergő: fantasztikus, hogy ez a kicsi fiú még járni sem tud, de már focizik!

Hba1c: 8,9

Szerencsére a legtöbb embernek ez kínaiul van. Tulajdonképpen ez egy olyan érték, amit a cukorbetegek véréből mérnek. Egy kis hemoglobin-féleség, aminek az értéke attól függ, hogy az elmúlt kb. három hónapban milyen vércukorértékei voltak az embernek. A cukorbetegeknél 6,5 lenne az ideális, ennél kicsivel magasabb is elmegy, de azért 7 fölött elég csúnya. Azt jelenti, hogy sokat van tíz fölött az ember cukra. Márpedig a nyolc lenne a maximálisan elfogadható. Ebből tehát világos, hogy a címben szereplő érték elfogadhatatlanul magas. Márpedig ez lett Boldi legutóbbi értéke. Nyomasztó. Nyomasztó, hogy ezt az állandó, folyamatos döntéskényszert nem tudom-tudjuk mindig jól kezelni. Nyomasztó, hogy a gondosan kisakkozott szénhidrát-inzulin arány nem mindig működik jól. Sőt...! Nyomasztó, hogy nem tudom kiszámolni, melyik faktor fog most erősebben hatni: a mozgás, a jókedv, a hasmenés, a melegfront - amelyek lefelé viszik a cukrát, vagy a stressz, az izgalom, a láz, a hidegfront - ami pedig f...